Leírás
Tarka szőlőmoly
(Lobesia botrana)
Magyarországon általánosan elterjedt, évente három nemzedékes veszélyes szőlőkártevő. Többnyire a nyerges szőlőmollyal együtt károsít. Báb alakban a szőlőtőkék kérge alatt telel át.
Tápnövénye:
Szőlő, esetenként egres, ribiszke
Kártétele:
Az első nemzedék hernyói a fürtök egyes részeit összeszőve a bimbókat, bogyókezdeményeket pusztítják el, s a fürt egyes részeinek teljes elhalását okozhatják. A második nemzedék hernyói az érő szemekbe rágnak és bár a közvetlen kártételük nem jelentős, de a megrágott bogyók utat nyitnak a botritiszes rothadásnak.
Életmódja:
Báb alakban a szőlőtőkék kérge alatt telel át. Az első nemzedék rajzása április végén kezdődik. A második nemzedék június végétől, a harmadik augusztus közepétől kezd rajzani. Általában az első és a második rajzás erőteljesebb. A harmadik rajzás változó erősségű. A nőstény lepkék a tojásaikat a fürtökre helyezik. A lárva teste zöldesszürke, a feje pedig sárga színű.
Tanácsok a védekezéshez:
Az első védekezést közvetlenül az első rajzáscsúcs után célszerű elvégezni tartós hatású készítménnyel. A második rajzáscsúcs közelében rövid hatású szerekkel végzett eredményes védekezés révén a harmadik rajzás igen gyenge lehet, és ekkor nem kell újabb permetezés, így az érés folyamán már nem szennyeződik a gyümölcs és a környezet.
Feromon csapdák kihelyezése:
Csapdák kihelyezése április közepétől célszerű., így rajzásuk és a pontos védekezési időpont jól meghatározható. A diszpenzereket és a ragasztós lapokat kb. 6-7 hetente cserélje, lehetőleg ne az ábra szerinti várható rajzáscsúcs közelében.
Ellenőrizze a csapdákat heti két alkalommal. A feromonos csapdák igen szelektíven fogják a szőlőkártevőket Számolja össze az adott időszakban befogott molyok számát és jegyezze fel. Az adatokból látható a rajzásdinamika és meghatározható a beavatkozás ideje. Ha a csapda kevés molyt fog be a tapasztalati rajzáscsúcsok idején is, az kis fertőzöttségre utal. Ilyen esetben, kiskertekben néhány további csapda kihelyezésével a molyok befoghatók és a populáció permetezés nélkül is kontrolálható, így kímélhetjük környezetünket.