Leírás
Szilvamoly
(Grapholitha funebrana)
Magyarországon rendszeresen előforduló, évente háromnemzedékes kártevő. Elszaporodásának a száraz meleg időjárás kedvez.
Tápnövénye:
Elsősorban szilva, ringló, esetenként kökény, meggy, cseresznye, barack, dió, alma
Kártétele:
A hernyó a gyümölcsöt károsítja. A hernyó behatolását gombostűfejnyi berágási nyílás jelzi és ezeken a helyeken mézgásodhat a gyümölcs. A fertőzött gyümölcs korábban, többnyire foltosan színeződik és lehullik.
Életmódja:
A fiatal lárvák a fa kéregrepedéseiben szőtt gubókban telelnek át. Az első nemzedék rajzása április végén kezdődik. A második nemzedék június végétől, a harmadik július végétől kezd rajzani. A két utóbbi nyári rajzások összefonódhatnak. A lepkék hajnalban és reggel repülnek, a tojásaikat a gyümölcsökre helyezik.
Tanácsok a védekezéshez:
A védekezést a rajzáskezdettől számított három héten belül, illetve a tömeges rajzást követő 7-10 nap elteltével, a lárvák tömeges kikelésekor célszerű megkezdeni. A védekezés a rajzáscsúcs és a hernyók tömeges kikelése időszakában igazán hatékony.
Feromon csapdák kihelyezése:
Csapdák kihelyezése április végétől célszerű. A diszpenzereket és a ragasztós lapokat kb. 6-7 hetente cserélje, lehetőleg ne az ábra szerinti várható rajzáscsúcs közelében.
Ellenőrizze a csapdákat heti két alkalommal. Számolja össze az adott időszakban befogott molyok számát és jegyezze fel. Az adatokból látható a rajzásdinamika és meghatározható a beavatkozás ideje. Ha a csapda kevés molyt fog be a tapasztalati rajzáscsúcsok idején is, az kis fertőzöttségre utal. Ilyen esetben, kiskertekben néhány további csapda kihelyezésével a molyok befoghatók és a populáció permetezés nélkül is kontrolálható, így kímélhetjük környezetünket.